Élmény papírcsíkon: Shakespeare nyomán a változó, földhöz érő tengert akarja az illat megjeleníteni, és bár kétségkívül szép ez a körítés, nézzük meg, milyen a gyakorlatban: zöld. Többen a vizes vázában tartott, vágott virághoz hasonlítják (én még a szegfűt is hozzá mondanám, csak az nincs benne), és igazuk van, valóban ez írja le legjobban, amit érezni lehet a kezdetektől fogva a végéig. Az aromás zöld jegy mellett talán a zuzmó a leginkább felismerhető, minden mást a zöld teljesen elnyom. Enyhülve valamivel édesebb, virágosabb, talán a gyönygvirág érezhető ki belőle, de ahogy írtam, végig a zöld uralkodik nagyon erősen, és ez az első élmény után inkább kellemetlen, mint a Naomi Goodsir Nuit de Bakelite esetében.

Élmény bőrön: A bőrön pontosan ugyanez jön ki, csak jóval erősebben (ez persze lehet a meleg miatt is): zuzmóba áthajló zöld, sok-sok óra után kellemesebbé enyhülve. Még éppen nem kellemetlen, és annyira nem is érdekes, hogy élvezettel figyelje a hozzám hasonló laikus.

----------------------------------------------------------------------------------------------------

nincs videó