Története: A honlapja szerint a pacsuli az 1960-as években tört be a parfümök világába, ennek akar emléket állítani a Tempo.

Élmény: Az első fújás erőteljesen alkoholos-édes illatú, nagyon emlékeztet az Atelier Cologne Cafe Tuberosa-ra, pedig nincsenek közös illatjegyeik. Ha ez pacsuli, akkor ez egy nagyon telt, erőteljes változata, amit eddig nem éreztem. Ez egy régi ismerős, fémes jellegbe kezd átmenni, ami meg a Jean Paul Gaultier Le Male-t idézi, pedig azzal sincs közös illatjegye :D Őszintén szólva képtelen vagyok elkülöníteni egymástól a felsorolt illatjegyeket; mindenképpen ott a pacsulis jelleg, de magamtól sosem mondtam volna annak. Ha nagyon "hunyorítok", ott a mate, ez a kettő illat elegye lehet a domináns, a többit egyáltalán nem érzem. Összességében nekem kicsit retrós, az eleje kellemes, de rövid idő alatt gyengül sokat egy számomra unalmas illatba és messze nem tart ki a munkanap végéig.